EP-KÉPVISELŐI NYÍLTLEVÉL-SOROZAT MAGYARORSZÁG POLGÁRAIHOZ (122.)

708x342-kepek20160814-3456mVigyázó szemetek Varsóra vessétek!

Van az úgy, hogy a nép nem bírja tovább. Hogy elér egy pontot és kitartóan utcára vonul, mert nem akarja, hogy korlátozott elmék korlátozzák az életét; mert nem akar mondjuk internetadót is fizetni és ezért már képes néhány ablakot is beverni, hogy kifejezze akaratát. Értett is belőle a Fidesz. A magyar néplélek azonban valahogy hozzá van szokva az elnyomáshoz, sokáig tűri, hogy megválasztott vezetői kirabolják, megbecstelenítsék, majd az árokba lökjék, és végül az elsuhanó luxusautóik ablakából még egy csikket is nevetve utána pöcköljenek. A magyar néplélek sokáig tűri, hogy csak egy felsőbbrendű elit kör jusson a közös javakhoz, hogy míg helikopterezésre jut, kórházi fertőtlenítőre már alig. Hogy közpénzből eltartott pártzsoldosok döntik el, mi hírértékű és mi nem az. Hogy pökhendien félre lehet lökni azokat, akik kérdezni mernek. „Lesz bejgli otthon? Az naggyon jó…”
A lengyel néplélek láthatóan kevésbé tűri az ehhez hasonló maffiatempót: a napokban Varsóban folyamatosak a tüntetések a jobboldali-konzervatív kormánypártok elképesztő, orbáni mélységű dúlása miatt. A megannyi aljasság mellett most az vitte forráspontig a lengyel közhangulatot, hogy a szejmben a kormánypárti többség minden tiltakozás ellenére jelentősen korlátozta a parlamenti tudósítások rendjét; mostantól csak a hithű médiumok lehetnek jelen az üléseken és kérdezhetnek a politikusoktól. A lengyel kormánypártiak ugyanis megelégelték, hogy kérdezni mernek tőlük, ezért inkább ahelyett, hogy válaszolnának, kitiltják a nyilvánosságot. Ugye ismerős hozzáállás ez. A szólás- és kérdezés szabadságának lángelméjű védelmezője, Kövér László szokott haragra gyúlni, amikor a nép hangján bárki meg meri szólítani. Mégis hogyan jön bárki ehhez; kicsoda a nép, hogy hozzá csak úgy szólni mer?! Ki az az újságíró, aki csak úgy írogat „valamilyen internetre” és részt akar venni például a kormányfő brüsszeli sajtótájékoztatóján? Hát, hol itt a rend, kérem? Örüljenek az újságírók, hogy – Orbán Viktor személyes jóbarátjának és példaképének gyakorlatát követve – nem börtönzik be őket azért, mert kiderítették, hogy a nagyságok bizony lopnak. Hát nem volt elég figyelmeztetés a Népszabadság szicíliai módszerekkel történő kicsinálása? A megmaradt szabad, magyar nyilvánosságnak tényleg lófej kell az ágyába, hogy jobban megértse: kussolj és életben hagyunk?!
A lengyel néplélek úgy látszik nem tűri tovább. Sem a mélykonzervatív ámokfutást, sem a polkorrektség helyett használt uszító agresszivitást, sem a nők emberi jogainak bigott eltiprását, sem a más világlátás és vélemények inkvizítori üldözését, sem a korrupció bűzét, ami megfertőzte a szabad európai levegőt. Varsó úgy látszik, nem kér az orbáni vírusból. Hogy a lengyel események tüneti kezelések, vagy érdemi gyógyulást hoznak; majd elválik. De, mindannyiunknak tanulsággal kell szolgálnia.
Orbán a lakájmédiájának adott legutóbbi interjújában Trumpot idézve azt mondta: „tegyük naggyá Magyarországot!” Az igazság az, kedves miniszterelnök uram, hogy Magyarországot nem kell naggyá tenni, mert már most is az: köszönhetően a múltjának, a történelmének, forradalmi és békebeli tetteinek, tisztes polgárai nagyszerűségének. Nektek elég lett volna megbecsülni, tisztességesnek és normálisnak megtartani. Ehelyett mérhetetlen pénzéhségetekkel, pökhendi szotyihéj-köpködésetekkel meggyaláztátok, nem pedig felemeltétek. De nem baj, majd megteszi helyettetek más. Orbán szerint 2017 a „lázadás éve” lesz. Lehet, hogy nem úgy, ahogy ő szeretné. Vigyázó szemetek Varsóra vessétek!
Orbán Viktor vízválasztó, az illiberális államot meghirdető tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Százhuszonkettedik alkalommal kongatom a harangokat, de addig folytatom, amíg szükség van rá. Mert európai demokrataként ez a dolgom.

dr. Ujhelyi István
az MSZP alelnöke, Európai Parlamenti képviselő
2016. december 18.

Ujhelyi István